Készült 2011.10.06-án a Védiku "Vijaya Dashami" - Győzelem napján.
Alább egy képvetítő program által, egy érdekes részletet olvashatunk Maharishi Mahesh Yogi: A Lét tudománya és az élet művészete. c. könyvéből. A képsorozat 7 darab képet tartalmaz, mely 1/2 percenként vált a következő képre. Majd a 7. képkocka után folyamatosan ismétlődik.
Hogyan aknázzuk ki a természet mindenható erejét?
post:
„ Nemzedékről nemzedékre az ember újjászületik. Minden nemzedék új
élettörekvésnek ad hangot, és a beteljesedés újabb keresésére indul, új
célt tűz ki az életben, az élet beteljesülésének új mércéjét állítja
fel. Vágyai talán megegyeznek a körülütte élőkével, a maga számára
azonban mégis újak, önálló törekvések, melyekkel a maga életét kívánja
beteljesíteni.
Szükséges lenne, hogy egy szilárd alapot teremtsünk, mely által minden
nemzedék minden tagja, az élet valamennyi szintjén beteljesülhet. Ennek
felelőssége a jelen nemzedék nagy embereinek vállán nyugszik.
Kizárólag a jelen kor nemes szívű, nagy elméi képesek felemelkedve
szilárd alapot teremteni, hogy tettük nyomán minden nemzedék minden
tagja meglelje az élet beteljesüléséhez vezető utat, ami aztán
nemzedékről nemzedékre áldás lesz az emeriség számára.
Minden embernek szüksége van ép testre és lelki egészségre, jobb
cselekvési, tisztább gondolkodási kpességre, hatékonyabb munkavégzésre
és a többiekkel való szeretetteljesebb és hálásabb kapcsolattartásra.
Elegendő életerő és intellkigencia kell ahhoz, hogy az ember
beteljesítse vágyait és életében megelégedettséget leljen. Mindezek
által az Istentudatban, az állandó szabadságban élt életet célozzuk
meg….S láttuk, hogy a Transzcendentális Meditáció rendszeres
gyakorlásával mindez megvalósítható.”
Részlet: Maharishi Mahesh Yogi: A Lét tudománya és az élet művészete.
319. oldal.
„ Minden nemzetnek megvan a maga hagyománya, minden népnek megvan a
saját vallása és hite. A gyermekek számára biztosítani kell a
hagyományuk, vallásuk és hitük megértését.
A mai pedagógusok igan nagy gibát követnek el, amikor a demokráciára
hivatkozva ürügyet találnak rá, hogy semmiféle hagyományos szemléletet
ne adjanak át a gyermekeknek. Ez az irányvonal szükségképpen azoktól
ered, akiknek szándékában áll, hogy a nemzetet meggyengítsék, és a népet
megfosszák nemzeti hagyományaitól és méltóságától. A hagyományok
kiirtása pedig a legnagyobb csapás, amit a társadalom jólétére mérni
lehet. Egy hagyomány nélküli társadalom nem rendelkezik saját
stabilitással és erővel; olyan, mint a szél kénye-kedvére hagyott
falevél, melyet a szél, stabilitás és saját alap híján, ide-oda sodor.
A modern oktatás nevében sok ország társadalma eltávolodik a régi
hagyományoktól. Ennek következtében hit és hagyomány nélküli
vademberekként növekednek fel az emberek, akiknek társadalma az élet
felszíni durva szintjén létezik”
Részlet Maharishi Mahesh Yogi: A Lét tudománya és az élet művészete c.
könyvéből (242. oldal).
„Csaraka és Szusruta, az ősi indiai orvoslás (Ájúr-Véda) jeles tudósai
rámutattak, hogy amíg az emberek viselkedését az erény hatja át,
mindaddig harmonikus rezgések töltik be a környezetet. Ilyenkor bőséges a
termés, eleget süt a Nap, kellő időben érkezik az eső, és a teremtésben
az élet egésze a környezet teljességének örvend. Amikor azonban az
emberek elvesztik az erényt, és az élet erkölcsi szabályaivel
ellentétesen cselekszenek, megbolygatják a természet egyensúlyát és a
környezet feszültsége kollektív katasztrófában ölt testet: éhínségek,
árvizek pusztítanak, szerencsétlenségek és olyan dolgok történnek,
melyek rombolják az életet. Ezekből az eseményekből is megállapítható,
mennyire egészséges valójában a világ.
Minden szemszögből vizsgálva ugyanarra a következtetésre jutunk: egyedül
úgy lehet a világ összes termtményének javára váló, harmonikus,
egészséges légkört teremteni, ha az emberiség boldogságban, békében és
bőségben él. Minden egyes embernek módjában áll, hogy így éljen.
A világbéke problémája csak az egyéni béke problémájának megoldásával
érhető el, az egyéni béke problémáját pedig kizárólag úgy oldhatjuk meg,
ha az egyénben megteremtjük a boldogság állapotát. Ezért aztán az
egyén, a család, a társadalom, a nemzet és a világ, mint egész békéjének
problémáját a Transzcendentális Meditáció gyakorlásával oldhatjuk meg,
mely közvetlenül utat kínál a tiszta boldogságtudat megalapozására az
emberek életében.
Amikor a családban vagy a bráti körben nézeteltérés vagy viszálykodás
támad, úgy tűnik, mintha mindez csak egy szűk kört érintene. Az emberek
nemigen ismerik fel, hogy azzal, hogy rosszul érzik magukat,
ellenségesek másokkal, nem viselkednek helyesen, durva szavakat
használnak és szenvednek, hozzájárulnak ahhoz a hatáshoz, amely
szétzilálja és tönkreteszi a világ békéjét.
Minden nemzetközi konfliktus abból a környezetben felgyülemelett óriási
feszültségből származik, melyet az egyes emberek bocsátanak az őket
körülvevő légkörbe. Az egyes ember ennek ellenére nem igazán van
tudatában annak, hogy gondolatain, szavain és tettein keresztül
egyfolytában olyan hatást teremt, emellyel gyűlöletet és ingerültséet
halmoz fel a környezetben, amely egyszer ki fog robbanni, és amit az
ember maga körül összegyűjtött, annak következményei előbb-utób mind
visszatérnek hozzá. ”
Részlet: Maharishi Mahesh Yogi: A Lét tudománya és az élet művészete.
255-256. oldal.
"Ha ítéleteket alkotunk ennek a pillanatnak bármely aspektusáról is, már
nem érzékeljük azt [a maga teljességében]. Az ego mindig azt keresi,
hogy mi az, amit kritizálhatna. Ez mindig a múlttal való
összehasonlítással jár. A szeretet azonban békésen tekint a világra, és
elfogadja azt. Az ego a hiányosságokat és a gyengeségeket keresi. A
szeretet az erő jeleit kutatja. Azt nézi, hogy a másik mennyit jutott ez
idáig előre, és nem azt, hogy mennyit kell még mennie. Mily egyszerű
dolog mindig szeretni, és mily kimerítő dolog mindig csak hibát találni!
Hiszen minden alkalommal, ha hibát látunk, azon kezdünk gondolkodni,
hogy mit lehetne ezzel kapcsolatban tenni. A szeretet viszont tudja,
soha semmi más nem szükséges, mint még több szeretet." - Maharishi
„ A karma és a Lét művészete
„A karma* filozófiája a cselekvés és a cselekvés következményeinek
egyszerű filozófiája.”Ki, mint vet, úgy arat.”…
…Amikor valaki gondolkodik, a gondolkodási folyamat során a gondolkodás
cselekvését végzi. Ehhez hasonlóan a beszéd, a fizikai cselekvés, a
viselkedés és a tapasztalás is mind a cselekvés különböző szintjei.
Amikor egy tóba követ dobunk, a kő elsüllyed, de a felszínen tovaterjedő
hullámokat hagy maga után. A hullámok eljutnak egészen a partig, ahol a
homokszemcséknek ütköznek, és hatást fejtenek ki rájuk: beljebb
sodorják őket a partra, vagy magukkal ragadják őket a vízbe. A hatás
mindenütt megjelenik, a tóban és a part minden szegletében. A cselekvés
ekképpen vált ki ellenhatást, vagy fejt ki hatásoka a cselekvőre és a
környezetére….
…Ehhez hasonlóan a cselekvések során keletkező rezgések is szétterjednek
a cselekvő körül, s mindennek nekiütköznek a környezetben, széltében
hosszában szétterjednek. Mindenbe beleütökznek a Földön, a Holdon, a
Napban és a csillagokban, továbbhaladnak a Világegyetem egész
térségében, és mindenre, amivel csak találkoznak, hatást gyakorolnak. S
hogy ez a hatás melyen, az a cselekedet minőségétől és a végrehajtásának
erejétől függ.
Az ellenhatás – amely akkor lép fel, amikor ezek a rezgések a
világmindenséget betöltő különböző dolgokhoz ütköznek – visszatér a
cselekvőhöz, ahogyan a falhoz hajított gumilabda visszapattan ahhoz, aki
eldobta. Nyilvánvaló, hogy a közeli környezetből a válasz gyorsabban
visszajut a cselekvőhöz, míg nagy távolságból ugyanehhez hosszabb idő
szükséges….
…Még ha csak ezer év múlva éri is el a cselekvőt egy most végzett
cselekvés hatása, akkor is eljut hozzá, a hatás utoléri a cselekvést
végrehajtó lelket, bárhol legyen is a Világegyetemben. Akik nem értik az
újraszületés filozófiáját és nem értik, hogyan folytatódik az élet a
halál után, azok a karma filozófiáját sem képesek megérteni….
…A karma filozófiája megmagyarázza, hogy bármilyen legyen is valaki,
állapota saját karmájának következménye. Ha boldog, boldogsága múltbéli
jótetteinek eredménye. Annak köszönhető, hogy a múltban erényes
tettekkel jótékony, boldogságot sugárzó és harmonikus rezgéseket
teremtett a környezetben. Ha valaki szenved, szenvedése szintén saját
cselekedeteiből ered, melyekkel egykor gyötrelemmel, betegséggel és
szenvedéssel terhes hatást sugárzott szét a környezetben.
Az ember boldogságáért vagy szenvedéséért senki más nem felelős, csak ő
maga. Öröme saját tetteinek eredménye, és bánatára ugyanez igaz….
…Ezért ha szenvedés ér bennünket, ne másokat okoljunk, és ha
boldogságban van részünk, mindig őrizzük meg egyensúlyunkat, az Isten-i
természetből fakadó harmónia állapotát….
(*A „karma” szónak a szövegkörnyezettől függően más-más jelentése
lehet, úgymint cselekvés, a cselekvés ereje, a cselekvés gyümölcse vagy a
tapasztalat, illetve a cselekvés benyomása. A nyugati ember a karmán
rendszerint a rossz cselekedeteket, illetve ezek következményeit érti.
Maga a „karma” szó azonban nem hordoz se jó se rossz tartalmat,
egyszerűen csak a cselekvésre, illetve a tevékenységre utal. A jó karma
jó tettet, a rossz karma rossz tettet jelent, de a karma önmagában
csupán cselekvést jelöl.)”
Részletek: Maharishi Mahesh Yogi: A Lét tudománya és az élet művészete. 124-127. oldal.
Maharishi elmagyarázza a Jógát és a Transzcendentális Meditációt:
Maharishi Mahesh Yogi: Csönd
Idézetek Maharishi Mahesh Yogi-tól. Angol nyelvű videók:
